Kivételes eljárásban tárgyalja és fogadhatja el az Országgyűlés kedden a kötelező orvosi kamarai tagság megszüntetéséről szóló kormányzati törvényjavaslatot – derül ki az Országgyűlés munkarendjéből.
Újból veszélyezteti a kormány az uniós forrásokat azzal, hogy egyik napról a másikra lenullázza a Magyar Orvosi Kamarát, miután a szervezet tiltakozó akciója érzékenyen érinti a céljait. Az EU hiába követelte, hogy a jogszabálytervezetekről egyeztessen a kormány, a büntető tempóba ez nem fér bele. A kormánynak nem ez az első – és minden bizonnyal nem is az utolsó – ilyen húzása. Elég, ha csak arra gondolunk, hogy rögtön a kezdéskor páros lábbal szállt bele az Alkotmánybíróságba, amely megsemmisítette a 98 százalékos különadót. Cikkünkben összeszedtük a bosszúálló kormányzás több jellegzetes példáját.
A magyar kormány jogalkotási tervének, amely a Magyar Orvosi Kamara kivéreztetéséhez vezetne, számos uniós következménye lehet. Ezek egy része azonnali hatású, másik része pedig hosszú távú, illetve a várható fejlemények részben a jogállamisággal, részben pedig az uniós forrásokkal kapcsolatosak. Pontosabban: akárhogy is, de mindenképpen hatással van ez a lépés az EU-s pénzekre.
Ebben a helyzetben már nincs értelme a letétnek, a Magyar Orvosi Kamara azt kéri a kollégáktól, hogy aki komolyan gondolja, adja be az önként vállalt túlmunka szerződés felmondását. Azt is kérik az orvosoktól, hogy erősítsék meg a kamarai tagságukat. A MOK szerint a kormány koncepciós eljárásban támadta meg az orvosokat, és azt tervezik, hogy hitelrontásért beperlik a Belügyminisztériumot. Percről percre követtük az orvosi kamara sajtótájékoztatóját
A szakmai szervezet komoly etikai kérdésekben ad ki állásfoglalásokat, tagjait az egészségügyért felelős miniszter nevezi ki, és a működését is minisztériumi rendelet szabályozza.
A tárca elvtelennek és elfogadhatatlannak tartja, hogy a MOK etikai vizsgálattal fenyegeti az ügyeleti szerződést aláíró orvosokat, ezért eltörölné a kötelező orvosi kamarai tagságot és a folyamatban lévő etikai vizsgálatokat egy kormányszervhez delegálná. Csakhogy a napok óta hangoztatott kormányzati vád nem áll meg, a kamara szombaton közölte, nem indított etikai eljárást a szerződés aláírása miatt.
Az új ügyeleti rend bevezetésének elutasítását még a hónap elején indítványozta a Magyar Orvosi Kamara, mert szerintük a kormányzat rossz irányba módosítja az egészségügyi rendszert.
A praxisok ára, a praxisfinanszírozás alacsony szintje és a sok utazás is közrejátszik abban, hogy egyre kevesebb fiatal választja a háziorvosi hivatást.
A MOK helyi szervezetének elnöke szerint csak Győrben 61 orvos kapott beosztást – a dolog szépséghibája, hogy közülük többen nem szerződtek le arra, hogy az új rendszerben ügyeljenek.
Bár nagy volt a félelem, a szolgálati jogviszonyról szóló törvény hatását egészen tavaly év végéig nem érezték igazán az orvosok. Akkor viszont újra módosították az egészségügyi törvényt, ami bizonytalan helyzetbe sodorta az orvosokat. A Magyar Orvosi Kamara (MOK) küldöttgyűlése hétvégén több tiltakozó akcióról döntött, amire hevesen reagált a kormányoldal. Kincses Gyula kamarai elnök szerint nem látni, meddig tart ki a kormány politikai bátorsága, de szerinte nem kellene felesleges konfliktusokat generálniuk. Interjú.